|
sidről akárki akármit mond, én isten bizony, ahányszor látom egy-egy nagy cselét, vagy amikor álompasszt ad malkinnak, borsózik a hátam, és majdnem elsírom magam, hogy még a legrosszabb időben pens drukkernek vallottam magam. hihetetlen ez a kettő. ha nem is nyerünk velük kupát sose (amá azért remélem nem így lesz) akkor is örülni fogok nekik mindig is...
az ottawa-pensről meg lemaradtam... az lehet, hogy engem is érdekelne, sőt... |